A csömöri Fidesz a leggyengébb a térségben

Májusban európai uniós választásokat tartottak, októberben önkormányzati választás lesz. Országosan szárnyal a kormánypárt, Csömörön viszont 2010 óta mélyrepülésben a helyi szervezet.
 
Az önkormányzati választások eredményei, különösen nagyobb településeken, nagyközségekben, városokban, sokat elárulnak a helyi pártszervezetről, főként pedig az azt alkotó személyek elfogadottságáról, hitelességéről és közéleti munkájáról. Ebben az összevetésben a csömöri Fidesz minden képzeletet alulmúlóan teljesít lassan egy évtizede.
 
Nézzük a számokat!
A környező településeken, még ott is, ahol civil többség jellemzi az önkormányzati képviselő-testületeket, érdemi a fideszesek jelenléte.
 
Kistarcsán 2010 óta a FIDESZ-KDNP jelöltje, Solymosi Sándor a polgármester, a 12 fős képviselő-testületben pedig 7 fő kormánypárti képviselő ül.
Mogyoródon 2014-ig kormánypárti vezető volt, 5 éve viszont már Paulovics Géza független polgármester a településvezető. Ám ő egyúttal a mérleg nyelve is a testületben, hiszen a 4 független képviselő mellett 4 fő FIDESZ-KDNP-s található.
Fóton időközi választást is tartottak az utóbbi években. Jelenleg a FIDESZ-KDNP képviseletében Bartos Sándor a polgármester, a 12 fős képviselő-testületben 8 fős a kormánypárti többség.
Budapest XVI. kerületében Kovács Péter, FIDESZ-KDNP-s politikus, korábbi országgyűlési képviselő 2006 óta vezeti a kertvárost. A 18 fős testületben 13 fővel biztos többséget alkotnak a kormánypárti képviselők.
A Csömörrel legszorosabb rokoni szálakkal rendelkező Nagytarcsán a 6 képviselő közül 4 függetlent és 2 FIDESZ-KDNP-s találunk, továbbá a polgármester, Rimóczi Sándor Vilmos szintén FIDESZ-KDNP jelöltjeként lett a település vezetője 2010-ben és 2014-ben is.
Végül Kerepes: formálisan csak az előző ciklusban volt FIDESZ-KDNP-s jelölt a testületben, ám a sajátos helyi politikai helyzet lényege, hogy a képviselők között többséget alkotó Összefogás Kerepesért Egyesület hivatalosan is a FIDESZ-KDNP-vel szövetségben indult a legutóbbi, 2014-es választáson, mint ahogyan a polgármester Franka Tibor is, aki országosan ismert MIÉP-es, majd Jobbikos politikus volt.
 
És mi a helyzet Csömörön? Az elmúlt két választás eredménye nem csak térségi összehasonlításban jelenti a mélypontot a helyi FIDESZ számára, hanem tényszerűen megállapítható: a szervezett csömöri jobboldal történetében az elmúlt 9 év a legsikertelenebb időszaknak tekinthető. Az 1990 óta folyamatosan meggyőző többségben lévő jobboldali-konzervatív jelöltek 2010-ben szinte teljesen kikerültek a helyi önkormányzatból. A Csömöri Civil Egyesület 9 évvel ezelőtti tarolása pedig 2014-ben, már a jelenlegi elnök, Baczkó Norbert vezetése alatt, látványosan megismétlődött. Mindössze egy fideszes támogatott, a körzeti orvos dr. Hülitzer Katinka került be a testületbe, ám hivatalosan ő is civil egyesületi jelöltként, és akinek szavazatszámát a Baczkó-féle körben való indulás egyértelműen „lehúzta”, hiszen korábbi függetlenként való indulásakor nagy fölénnyel nyerte a képviselői választást (ő most már nem is indul újra a választáson a fideszes csapattal). Árulkodó az is, hogy a népszerű doktornő után következő, második legjobban szereplő (a testületbe azonban már nem bejutó) Agárdi Mihály szintén a jobboldal régi, sikeres generációjának volt a tagja. Sőt, a kormánypárt helyi vezetőjénél 2014-ben még a leggyengébben szereplő civil egyesületi jelölt is több szavazatot kapott - hogy az összes többi fideszes egymást alulmúló eredményeiről ne is beszéljünk.
 
Az alábbi táblázat a kormánypárti-jobboldali pártok 1990-2014 közötti eredményeit mutatja a helyhatósági választásokon.
 
Önkormányzati választások eredményei Csömörön – jobboldali-konzervatív pártok jelöltjei, hivatalos támogatottjai a képviselő-testületben (fő, 1990-2014)

Választási évek: 1990: 7 fő, 1994: 9 fő, 1998: 10 fő, 2002: 6 fő, 2006: 10 fő, 2010: 0 fő, 2014: 1 fő.

A Fábri István polgármester által vezetett Csömöri Civil Egyesület egymást követő két választáson elért, országos viszonylatban is kiemelkedő eredménye a helyi civilek igen komoly erejét, szervezettségét mutatja. Ez azonban minden bizonnyal csak az egyik összetevője a helyi, szervezett jobboldal (és a többi pártpolitikai erő) sikertelenségének. Anélkül, hogy a csömöri Fidesz-szervezet válsága okainak részletes elemezésére vállalkoznánk, mindössze egy, a pártalapszervezet és holdudvara személyi rekrutációs bázisának feltűnő változására hívnánk fel a figyelmet. Ennek lényege, hogy amíg az 1990-2010 közötti időszakban ezt a politikai csoportot döntően a településen széles körben ismert, társadalmilag beágyazott, a helyi faluközösség által hosszú évek, évtizedek óta respektált életúttal rendelkező személyiségek alkották, addig 2010 után egyre inkább vagy kevéssé ismert-elismert, vagy bizonytalan megítélésű emberek kerültek túlsúlyba. Az utóbbi egy év szervezeti változásai, a lassan kikristályosodó személyi összetétel alapján úgy tűnik, hogy ezek a folyamatok még erősödtek is, ami tovább ronthatja a helyi Fidesz-körüli csoport települési elfogadottságát, és ezzel összefüggésben tagjainak-jelöltjeinek közéleti sikerességet.
Kevesebb, mint két hónnapal a választások előtt jelenleg még mindig nem állt fel a helyi FIDESZ képviselő-jelölti csapata. Néhány nap múlva kiderül, találnak-e az utolsó pillanatokban megfelelő számú, helyi teljesítménnyel rendelkező jelölteket a helyi szervezők, vagy „importálással” igyekeznek megoldani a zavart.
(Címlapképünkön a helyi FIDESZ 2014-es választási irodája egy korábbi festékbolt helyén, az épület falán a Szeretlek Csömör logó.)