Történések a szomszédban, és máshol is…

Szadán leváltották az alpolgármestert, Vitézi Dávid az agglomerációs kiköltözési hullám megállításáról beszél, Gödöllőn giga uszodát avattak…

Érdemes olykor körbe is nézni: fontos történések zajlanak és sokat sejtető folyamatok látszanak elindulni Csömör térségében. Íme egy ki összefoglaló.

Szada nagyközség
A közeli nagyközségben, Szadán a január 4-én a reggel 7.45-re (!) összehívott bizottsági ülésen előkészített, majd utána 8.00-ra (!) összehívott képviselő-testületi ülésen leváltották Simon Erika alpolgármestert. Az ügy az országos médiát is foglalkoztatta, részletesen beszámolt róla az utóbbi időben harcos ellenzékiséggel finoman szólva nem vádolható Telex.hu is.
Az írásból megtudhatjuk, hogy Simon Erika szerint őt azért váltották le, mert miután 2019-ben az önkormányzatba független, civil egyesületi jelöltjeként bejutott, majd megválasztották alpolgármesterré, 2021 őszén elindult az ellenzéki előválasztáson a Gödöllő központú választókerületben, amit rossz néven vett a körzet FIDESZ-es képviselője, Vécsey László. A nem éppen kifinomult politikai módszereiről ismert Vécsey (aki 2010-2014 között Csömörnek is parlamenti képviselője volt, mikor még Gödöllői körzethez tartozott a település) közölte Pintér Lajossal, a szintén civil egyesületi jelöltként településvezetői posztot szerzett polgármesterrel, hogy mondassa le az alpolgármesterét, mert különben Szada nem számíthat állami-kormányzati támogatásokra a jövőben. Ezt később Vécsey tagadta, Pintér Lajos is. A polgármester az ülésen azzal érvelt az alpolgármesteri megbízás visszavonása mellett, hogy Simon Erika az előválasztás után is elsősorban országos politikai közéleti tevékenységet végzett, keveset foglalkozott Szadával és sokan ezt a településen nem nézték jó szemmel.
Érdekesség, hogy az egy ellenszavazat ellenében, nagy többséggel leváltott vezető hivatalos önkormányzati Facebook oldalán most már ez szerepel: „Simon Erika ex-alpolgármester”.

Fővárosi agglomeráció
Egyre inkább két téma foglalkoztatja a Budapest melletti települések polgármestereit, a térségben érintett kormányzati politikusokat és Budapest Főváros vezetőit vagy éppen a fővárosi térség kormányzati szakmai szereplőit: a közlekedési nehézségek és az agglomerációs települések hatalmas növekedése.
Kormányzati, ellenzéki, független-civil politikusok és a szakemberek körében is konszenzus van abban: minkettő tarthatatlan már, cselekedni kell.
Talán legmarkánsabban Vitézi Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője fogalmazta ezt meg a budapestkornyeke.hu oldalon. A Kormány által létrehozott szervezetet vezető, ám szakmailag a leginkább elismert közlekedési szakértő Vitézi óriási, egy-két, három évtizedre szóló fejlesztési tervet ismertetett, amelynek legfontosabb elemeit az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat is támogatja: a fővárosi nagypályaudvarok bővítése, azok összekötése alagútban, a HÉV-vonalak gyorsvasúti szintű fejlesztése, elővárosi P+R parkolók és kerékpáros közlekedési fejlesztések. A Csömörre jövő HÉV-vonal megtartása és komoly fejlesztése mellett is állást foglalt a vezérigazgató azon az online egyeztetésen, amelyen többek között részt vett Fábri István polgármester és Tuzson Bence országgyűlési képviselő is. Erre a „megerősítésre” szükség is lesz folyamatosan, mert pl. a szóban forgó, hihetetlenül részletes és hosszú nagy interjú második részében szinte minden szóba kerül, de a Gödöllői és Csömöri HÉV-vonalat meg sem említi ….
Vitézi kijelentette: csak akkor van értelme nagy közlekedésfejlesztésekbe belefogni, ha garantált, hogy nem termelődik újra a probléma. Vagyis: le kell állítani az óriási mértékű kiköltözést a fővárosból, illetve a főváros környéki településék növekedését.
Szinte minden településen az utóbbi évekre csúcsosodott ki a probléma: egyrészt lakóparkok, hatalmas új parcellázások növelték meg aránytalanul a települések méretét és lakosságszámát, másrészt a belső, falusias, kertvárosias részekre ikerházak, társasházak, sorházak épültek, egyre élhetetlenebbé váltak egyes utcák, erősödő konfliktusokat okozva a lakosok között.
További gond, hogy közmű tekintetében is betelt a térség: pl. Csömörön, Kistarcsán, Fóton már nincs ivóvízfejlesztési lehetőség, de ugyanez igaz a környék távolabbi településeinek nagy részére. Sőt, még az új szennyvíz-hálózatok is csak pár évig bírják már. A beköltözők ráadásul már „csak pénzbe kerülnek” az önkormányzatoknak, hiszen minden, lakosok után érkező adóbevételt elvettek a településektől (gépjármű adó, SZJA). a lakosság szám növekedése azonban számos infrastrukturális és intézményi fejlesztést követel meg.

Gödöllő
Megjelenésében gigantikus épületben nyílt meg a „Gödöllői városi és térségi uszoda” a közeli járásközpontban. Az 50 méteres nagymedencés létesítményt (egy 25 méteres bemelegítő medence és egy 10 méteres tanmedence is található benne) a város központi parkjában építették állami beruházásból úgy, hogy a városi önkormányzatot az építés elkezdéséről (és magáról a döntésről, hogy hol és mi épül a területen) előzetesen nem is tájékoztatták. Ráadásul az uszoda nem a város, hanem az itteni agráregyetem (MATE) működtetésébe került, pontosabban az azt működtető alapítványéba (ennek vezetője Csányi Sándor OTP-elnök).
Kormánypárti beszámoló az uszoda megnyitásáról: http://godolloihirek.hu/cikkek/2021/10/04/mindennapi/megnyilt-a-godolloi-uszoda-elkezdodott-a-probauzem
(Figyelem, csömöriek! A híroldalon itt is van egy „Azt beszélik rovat…”...
És íme a téma ellenzéki perspektívából:
https://godollo.ezalenyeg.hu/helyi-problemak/vecsey-hallgat-miert-nincs-meg-nyitva-a-godolloi-uszoda-79277