Nagyot szólt a csömöri kilátó

Amilyen körültekintően, hosszú ideig készítették elő, olyan nagy visszhangja lett Csömör új látványosságának, a Rozsdafarkú kilátónak. Íme, néhány kulisszatitok!

Szeptemberben adták át a csömöri kilátót, amely hatalmas és pozitív, országos visszhangot kapott.
Újabban az ún. látványberuházások, mint pl. a kétméteres kilátók az Alföldön, vagy a fák nélküli lombkoronasétányok általában negatív médiavisszhangot, nem ritkán politikai botrányt váltanak ki. A csömöri fejlesztéssel viszont éppen ennek ellenkezője történt: a vélemények rendkívül pozitívak, amelyekről a Csömöri Körtúra oldalán olvashatunk jó összefoglalót. Ami pedig különösen ritka, hogy mind a közvélemény, mind a szakmai kritikák igen elismerőek, elég ehhez beleolvasni a Turista Magazin vagy a Telex írásába.
Kétségtelen, hogy sok minden együtt van ennél az építménynél ahhoz, hogy egyrészt feltűnést keltsen, másrészt elismerő kritikákat kapjon: különleges megjelenés és anyaghasználat óceánjáró konténerekből; fenntarthatósági-környezetbarát megoldás a hozzá vezető szép tanösvénnyel; valódi attrakció a körpanorámás, gyönyörű kilátással; nem éppen tipikus, ám ötletes névadás az itt fészkelő rozsdafarkú madárról; és mindez egy nem közismert, de semmiképpen sem a magas hegyeiről híres településen (igaz, a „csömöri havasokat” Valter Attila kerékpárosnak azért sikerült bevinnie a köztudatba). 
Az alábbiakban néhány érdekes, valószínűleg eddig még máshol nem megjelent háttér-információt osztunk meg a kilátóról.

Előkészítés – csak ne kerüljön sokba a falunak!
Már évekkel ezelőtt döntött az önkormányzat a kilátó építéséről, telket is vásárolt ehhez a korábban önerős kivitelezésben létrehozott Csömöri Körtúra nyomvonalán, kiválasztva a település környéki dombok egyik legmagasabb pontját. A pályázati összeg elnyerése után viszont nem volt felhőtlen az öröm, mivel éppen a nagy kormányzati megszorítások idején kellett volna hozzátenni saját forrásból az elnyert összeghez kb. 35 millió Ft-ot. Ezt sem anyagi, sem politikai okokból nem vállalták a helyi vezetők, gondolva arra is, hogy az utóbbi években egymás után jelentek meg híradások a médiában a különböző botrányos kilátó építésekről az országban. Végül, nem kis küzdelem után, sikerült meggyőzni a támogató szerveket arról, hogy a beruházás ÁFA összegét is ítéljék meg, mert hogy közvetlenül nem bevételt termelő építményről lesz szó (ingyenes a látogatás). Csak ezek után, 100%-os támogatás mellett adta ki az önkormányzat a megbízást a tervező irodának.

Környezetbarát, avagy extrém megoldások előnyben
Az önkormányzat az egyik hagyományos túra akciója keretében (Boglárka-túra) közvélemény-kutatást végzett, hogy miből készüljön a még csak ötlet szintjén lévő kilátó. A túrázók többsége a fa építésű kilátóra voksolt – ám erről később a tervpályázat nyertese, Emődi-Kiss Tamás lebeszélte a helyi önkormányzati képviselő-testületet. Elsősorban az volt az érv, hogy a fa kilátó élettartama nem lesz túl hosszú, amit megerősítettek az utóbbi évek hírei a sok, lebontásra, vagy teljes újjáépítésre ítélt kilátóról. A tervezői javaslat ráadásul nem csak tartósabb anyaghasználatról, hanem eddig Magyarországon, de szinte egész Európában újdonságnak tekinthető megoldásról szólt. Sőt, az ún. Corten acél esetében kifejezetten újrahasznosított konténer szerepelt a koncepcióban, ami a fenntarthatósági szempont érvényesítése miatt is megtetszett a környezetvédelem iránt eléggé elkötelezett civil képviselői csapatnak. A tájba illeszkedést is segítő, az acélszerkezetet kiegészítő, a fahasználatot illetően pedig az akác léces borítás a lépcsőkön jelenti a kompromisszumot.

Mi legyen a neve a kilátónak?
Nem csak a kilátó anyagáról, hanem a nevéről is közvélemény-kutatást tartott az önkormányzat – és annyiban következetes volt a helyi vezetés, hogy végül ebben sem a közvéleményre hallgattak… Három nevet dobtak be szavazásra: „Csömöri kilátó” (emellett érvelt a polgármester), „Rátóti Benő Kilátó” (ez a testület túraszakértő tagjának volt a javaslata) és „Csömöri Acélgiliszta Kilátó” (ezt érdekes módon pénzügyi bizottsági tagok javasolták). Ez utóbbi egy szójáték eredménye, amely egy közeli, legendás nevű utca, a Kacérgiliszta nagy népszerűségére épített volna, utalva a kilátó acélszerkezetére. Ha nem is sokkal, de végül az „Acélgiliszta” győzött a szavazásokon, ám mégsem ez lett a befutó. Egy bejárás során ugyanis a munkások hívták fel az építkezést megtekintő önkormányzati vezetők figyelmét arra, hogy az alsó szint tetőszerkezetében fészket rakott egy rozsdafarkú madár család. A Községgondnokság tájépítészei, Kiss Ágnes és Tajola Dominika – akik a tanösvényt is megtervezték - elmondták, hogy a domboldalon, de szinte az egész településen igen gyakoriak mostanában a rozsdafarkúak, ezért szerintük frappáns lenne róluk elnevezni a kilátót. Fábri István polgármester be is vitte a javaslatot a képviselő-testület elé, ahol hosszú vita után –többen érveltek továbbra is az Acélgiliszta elnevezés mellett – végül a „Rozsdafarkú” elnevezés mellett voksoltak. Egy gyors, már szűkebb körű, a hivatali dolgozók véleményét kikérő szavazás végül megerősítette a döntést. A kilátóról megjelent írások igazolták, hogy telitalálat volt a hirtelen jött névadás…
Abban viszont egyetértés volt, hogy a Csömörön élt neves geográfus és többek között turistatérkép-készítő, dr. Rátóti Benő emlékét is meg kell őrizni, ezért a kilátó beruházáshoz kapcsolódóan, de már nem pályázati pénzből, hanem teljesen önkormányzati önerős kivitelezésben létrehozott tanösvényt fogják elnevezni róla.

Megóvni a természetet, spórolni az államnak – visszaadnak több mint 20 millió Ft-ot.
A kilátó kivitelezési-építési költsége nettó 88 millió Ft volt, ami alatta maradt a kalkulált kb. 100 millió Ft-os összegnek. A teljes egészében európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás során sok cég adott árajánlatot, végül a legkedvezőbb ajánlattevő Károlyház Kft. kapta a vállalkozói megbízást. A megspórolt összeg azonban nem az önkormányzatnál maradt, hanem a támogató állami szervnél. Sőt! A szeptember eleji kilátó átadórendezvényen hangzott el a polgármester projektismertető beszédében, hogy úgy döntöttek: annyira „kereknek” érzik a beruházást, hogy a tervezett kondiparkot és a világháborús Attila-vonalnál elhelyezendő bemutató bunkert nem építik meg, már csak azért sem, mert úgy gondolják, fölösleges (a bunker esetében pedig veszélyes is) lenne beavatkozni ennél nagyobb mértékben a természeti környezetbe, minden további építmény egyszerűen fölösleges, nem illene már oda. Így lemondanak az ezekre a munkálatokra szánt több mint 20 millió Ft-ról, és visszaadják az állami támogató szervnek, mert, a támogatói szerződés szerint, úgysem lehetne másra fordítani.

(Írásunkhoz az információkat a csömöri önkormányzattól, különböző helyi és országos médiumokból, képviselő-testületi jegyzőkönyvekből szereztük.)

(Fotó: Csömöri Hírek.)
 

Hozzászólok

CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.