Ukrajnai menekültek Csömörön

Fábri István: A segélyszervezetek, a civil közösségek, az egyházak, az önkormányzatok, az önzetlen polgárok hatalmas munkát végeznek, az állam viszont szinte semmit nem segít.

Megérkeztek Csömörre is az első ukrajnai menekültek, egyelőre kb. 30 főről tudni. Fábri István polgármestertől és Tormay-Lesták Mária alpolgármestertől érdeklődtünk, hogyan érkeztek a településre és hogyan zajlik az ellátásuk. Röviden összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.
Miután február 24-én Oroszország hadserege lerohanta a Magyarországgal is szomszédos Ukrajnát, és azóta is óriási rombolást és halált hoz az ottani településekre, emberekre, már több mint kétmillióan menekültek el az országból. Magyarországra a két hete tartó háború alatt eddig kétszázezer menekült érkezett, közülük nem kevesen eljutottak a magyar fővárosig és a környező településekre is.
Tormay-Lesták Mária alpolgármester: „Már az első napokban minden helyről érkeztek a megkeresések: e-mailen, telefonon, ismerősökön keresztül, segélyszervezetektől, ismeretlenül bejelentkező önkéntesektől, segítőktől. Az első településre érkező menekültek miatt napokon belül egyeztettünk a Szociális Alapszolgáltatási Központ, a helyi óvodák, a Szlovák Ház vezetőivel az ellátásukról, és a lehetséges integrációról, különösen a kisgyermekek esetében. Nem sokkal később a helyi orvosokkal is megbeszéléseket folytattunk a legszükségesebb egészségügyi ellátások ügyében.”
Az elszállásolásuk több helyen történik: önkormányzati krízis lakásban, a szintén önkormányzati tulajdonú vendégházban és befogadó családoknál. Van, akik csak néhány napra maradnak, aztán utaznak tovább valamelyik nyugat-európai országba, van viszont, akinek fogalma sincs, mennyit marad. Érkeztek Kárpátaljáról magyar és nem magyar nemzetiségűek, a távoli, egymillió lakosú Dnyipro városából ukránok (egyikük 14 éves koráig Magyarországon élt), és van. akinek a férje jelenleg az ostromlott, félig körbezárt Kijevben maradt…
Fábri István polgármester: „Több esetben nem érkeztek meg a már leszervezett menekültek, mert a család férfi tagját nem engedték át a határon a felnőtt férfiakra vonatkozó hadkötelezettség miatt. Négy ilyen családot is hiába vártunk…”
Elég képlékeny még a kép, de három nagy csoportja látszik a menekülteknek.
Az egyik csoportot a legkilátástalanabb helyzetbe kerültek alkotják, akik általában eleve szegények, nincs semmilyen magyarországi kapcsolatuk, férjük Ukrajnában maradt és ők a kisgyermekeikkel menekültek ki. Ingyen szállást és ellátást kapnak, az iskolás korú gyermekeket a csömöri segítők megpróbálják kortárs helyi közösségekbe bevonzani.
A másik csoportba azok a gyermekes nők tartoznak, akiknek férjük vendégmunkásként itt dolgozik Magyarországon, adott esetben Csömörön, ők tulajdonképpen gyermekükkel menekültek férjük után. Többségük szállása, még ha szűkösen is, de megoldott, az itteni munkáltató segíti őket sok mindenben.
A harmadik csoportot az átutazók alkotják, akik csak néhány napot tartózkodnak Magyarországon, és mennek tovább Olaszországba vagy Spanyolországba, esetleg az Egyesült Államokba. Ők elsősorban szállást kérnek, ellátásukat megoldják. Előfordul olyan is, hogy céges kapcsolataik révén a helyi vendégház fizetős szobáit is igénybe tudják venni.
Tormay-Lesták Mária: Már több csömöri lakos ajánlotta fel saját házának egy részét, hogy ingyen befogad menekülteket. Segítséget kapunk ugyanakkor más területen is, pl. a gyerekekkel való foglalkozásban, mint ahogy igen sok étel és higiéniai eszköz adomány is érkezik az ellátásukra. A rendszeres és megbízható ellátásban, a koronavírus járványhoz hasonlóan, a Szociális Alapszolgáltatási Központ munkatársai nyújtanak erőn felülit, Hegyesi Nagy Ibolya vezetésével.
Fábri István: Igen, hihetetlen gyorsan mozdultak meg a segítők, a segélyszervezetek, a civilcsoportok, az önkéntesek, az önzetlen polgárok. Az állam viszont szinte semmit nem segít, amit egészen elképesztő megtapasztalni, hiszen a menekültek ellátása a törvény erejénél fogva alapvetően állami feladat. De sebaj, megoldja ezt a széles társadalmi összefogás – cinikusan azt is mondhatnám, van még néhány más terület is, ahol nyugodtan eltekinthetnénk az állam jelenlététől…
Emellett halad az adománygyűjtés is. Igaz, minden segélyszervezet azt hangsúlyozza, az eszköz és élelmiszer adományok nagyon fontosak ugyan, de a legtöbbet a pénzbeli felajánlás ér, mivel azt tudják leghatékonyabban felhasználni és megvásárolni belőle a valóban szükséges mennyiségeket mind ételből, mind higiéniai eszközökből vagy bármi másból, amire szükségük van a háborús károsultaknak.
Összefoglalót itt lehet olvasni a lehetséges segítségekről: http://www.csomor.hu/oldal/segitsegnyujtas-az-ukrajnai-haborus-karosultaknak

(Címképünk forrása: magyarnemzet.hu)