Csömöri utcakép 2023-ban szlovák népviselettel

Egyre ritkábban, de még látunk szlovák-tót népviseletbe öltözött idős néniket a falu, avagy nagyközség, avagy kisvárosias jellegű agglomerációs településünk utcáin.

Ha valódi népviseletet akarunk látni a faluban, akkor elsősorban az evangélikus templom előtt kell nézelődnünk vasárnaponként délelőtt, ahol még több idős, templomba járó néni számára természetes ez a gyönyörű helyi tót, sokszoknyás, fejkendős öltözködés. Ők nem csak vasárnap, hanem a hétköznapokban is ezekben a – hol díszesebb, hol egyszerűbb – népviseletes ruhákban járnak boltba, dolgoznak otthon a kertben, szállnak fel a HÉV-re és a buszra vagy éppen árulják otthon megtermelt zöldségeiket, gyümölcseiket a téren, a boltokhoz közeli sarkokon.
Ám egyre kevesebben vannak…
A hatvanas, hetvenes években még általános utcakép volt a népviseletes asszony Csömörön, és ekkor még az idősebb férfiak is felvették sötét nadrágjukat, világos ingjüket, hagyományos kalapjukat – igaz, ők inkább már csak ünnepnapokon, lagzikban, temetéseken, templomokban. A nyolcvanas-kilencvenes évekre kezdett látványosan csökkenni a népviseletet hordók száma, ekkorra már az ún. „kiöltözők” nemzedéke vált meghatározóvá. A kétezres évekre pedig még jobban háttérbe szorult ez a helyi „látványosság”. Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban a tót beszéd nem csak családi körben, hanem az utcán, a boltokban is gyakran volt hallható. (A kevert nyelvűségről írt annak idején kiváló elemzést Erős Erzsébet, jelenlegi általános iskolai történelem tanár, amely nyomtatásban a Csömöri Hírmondó és a Csapraforgó helyi újságokban jelent meg.)
Talán nem véletlen, hogy ebben az időszakban, 2006-ban alakult meg a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat, amely Szabó Erzsébet vezetésével hatalmas lelkesedéssel kezdte begyűjteni a régi csömöri családok már nem hordott, ám még otthon őrzött népviseleti ruháit. Sőt, a többgenerációs hagyományőrző tánccsoportok tagjai számára már jóideje természetes az eredeti vagy kisebb beavatkozással felújított ruhák viselete, ami szerte az országban és országhatáron túl önmagában is nagy elismerést vált ki a táncprodukciók mellett.
A Szlovák Házban (hivatalosan: Tót Hagyományok Házában) hagyományosan megrendezésre kerülő ökumenikus imaórán, a liturgikus alkalmon túl, mindig összesereglenek egy csoportkép erejéig az evangélikus és a római katolikus „nénikék”, akiknek száma azonban évről-évre csökken. Döntő többségük evangélikus, ezért talán nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek legjelentősebb, Csömörön megrendezett egyházi eseményén, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének missziós napján a Fabinyi Tamás elnök-püspök után köszöntőt mondó Fábri István polgármester is kiemelte a helyi evangélikusság számára meghatározó szlovák gyökereket, és ahol az ország minden részéből a csömöri sportcsarnokba sereglő híveket fiatal, népviseletbe öltözött hölgyek kínálták hagyományos helyi süteményekkel.
A népviseletes ruhákat hordók száma valamelyest magasabb az utcákon látható néniknél, mert sokan, idős koruk vagy egészségi állapotuk miatt, már alig-alig hagyják el otthonukat, kertjüket. A nyolcvan fölötti átlagéletkor azonban körükben is általános…
(A kép 2022 decemberében készült a Petőfi utcában, az evangélikus templomnál.)