Hazai oktatás: erős kritikák Csömörről

Nahalka István oktatáskutató és Fábri István polgármester is erős kritikát fogalmazott meg a hazai oktatási rendszerről.

Az elmúlt hetekben nagy nyilvánosságot kaptak olyan, a hazai oktatási rendszert erősen bíráló megszólalások, amelyek érdekes módon csömöri személyiségekhez köthetők.
     A településen élő Nahalka István oktatáskutató régóta a hazai oktatási rendszer kritikusának számít. Az Educatio című oktatási folyóiratban január végén jelent meg Nahalka István és Juhász Ágnes közös tanulmánya (Közoktatás-politika Magyarországon 2010–2025). A szerzők szerint az általános- és középiskolák 2013-as államosítása éppen, hogy ellenkező célt ért el, mint amit hivatalosan kommunikált a kormány: tovább nőttek a színvonalbeli különbségek az iskolák között, amit a hétköznapi tapasztalat mellett a hazai és nemzetközi mérések is mutatnak. Az esélyegyenlőség ráadásul nem csak európai viszonylatban, hanem több tucat fejlett vagy fejlődő országhoz képest is csökkent Magyarországon. Már azzal „lefokozták” a közoktatást, hogy megszüntették az önálló oktatási minisztériumot, és jelentős pénzügyi forrást is kivontak a közoktatásból. Külön fejezetek elemzik azt, mennyire kevés a pedagógusok szabadsága az oktatásban, a gyerekek nagy része számára pedig teljesíthetetlenül sok a tananyag. Egyes humán tárgyakban (történelem, irodalom) nem gondolkodásra tanítják a diákokat, hanem egyoldalú, ideologikus ismeretátadás történik.
     Az önállóság hiánya szembeötlő az intézményirányításban is: az igazgatónak nincs önálló munkáltatói joga az alkalmazott pedagógusok vagy a technikai személyzet esetében, mint ahogy a pedagógusok sem alkotó, kreatív szakmai közösségként működhetnek az iskolákban. Az, hogy helyben semmilyen döntés nem születhet meg egy iskolai intézmény ügyében, a helyi társadalmasítás teljes hiányát mutatja.
            Fábri Istvánnak, Csömör polgármesterének megnyilatkozása kapcsán írt részletes cikket a HVG.hu az elhibázott iskolai központosításról.
A cikk címében szereplő „Csömör már most visszakéri az iskoláit” kijelentés utal arra a polgármesteri levélre, amelyet Navracsics Tibor önkormányzatokért felelős területfejlesztési és közigazgatási miniszterhez írt januárban. E szerint a tankerületi rendszer rendkívül lassúvá, nehézkessé tette az iskolák működtetését. Szinte minden településen az önkormányzatok „segítenek be” a hétköznapi problémák megoldásában, jóllehet ez nem feladatuk, de igazából joguk sem lenne hozzá. Az állami fenntartás mellett az iskolák elvesztették mindenfajta önállóságukat: az iskolaigazgatók nem valódi vezetőik az iskoláiknak, amelyek nem is önálló jogi személyek, nincs bankszámlájuk sem, így az önkormányzat, a szülők vagy a vállalkozók támogatásai mindenfajta kerülő úton, kiskapuk alkalmazásával juthatnak el az intézményekhez. A helyi társadalomnak, a települési közösségnek, a szülőknek, a pedagógusoknak nincs beleszólásuk a helyi iskolák működésébe. Az Európában példa nélküli, értelmetlen központosítással szemben már 2017-ben Bírósághoz fordult a csömöri önkormányzat, ezzel az országban legtovább vitte az iskolai önállóság ügyét. Fábri István felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény-ellenes iskolai államosításról szóló törvény egyik legabszurdabb rendelkezése, hogy az állam, az egyház, az alapítvány, egy cég, de még egy három fős, alapvetően hagyományőrzést végző nemzetiségi önkormányzat számára is megengedi az iskolafenntartást, de a sok évtizedes iskolaműködtetési tapasztalattal, infrastruktúrával - nem mellesleg: az iskolai épületekkel – rendelkező települési önkormányzatok számára megtiltja azt. Amennyiben az állam ismét, a 2013 előtti évekhez hasonlóan megadná a jogot az iskolafenntartásra az önkormányzatoknak, akkor az elvont normatív támogatásokat (pedagógusbérek, rezsiköltségek, alapvető működtetési kiadások) is természetesen vissza kellene adnia az önkormányzatoknak, az alkotmányban rögzített feladatmegosztás szerint - hasonlóan ahhoz, ahogy ez jelenleg működik az óvodák esetében. Az önkormányzat ezenfelül, ahogy tette korábban és teszi most is, további összegekkel egészítheti majd azt ki saját forrásaiból.
      Több önkormányzati érdekképviselti szervezet, pl. a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is ezen az állásponton van, hasonlóan a legtöbb fideszes vezetésű városhoz, akik annak idején szintén tiltakoztak az iskolák államosítása ellen. Egy korábbi, több mint kétezer fős közvélemény-kutatás eredménye szerint a csömöri lakosok óriási többséggel utasították el az iskolák állami fenntartásba vételét.
     A csömöri önkormányzat 2018 márciusában nagyszabású szakmai konferenciát szervezett a polgármesteri hivatalban, melyen a legnevesebb hazai oktatási szakértők tartottak előadást és vitatták meg a kialakult helyzetet. A fórumról a Pedagógiai Szemle „Kié az iskola?” címmel részletes beszámolót közölt.

(A képen Fábri István polgármester beszédet mond a helyi általános iskola évnyitóján 2025 szeptemberében. Az asztalnál Bátovszky János iskolaigazgató és igazgatóhelyettesei ülnek. Az iskola hivatalos vezetői, vagyis a tankerület képviselői soha nem vettek még részt a helyi általános iskola vagy a zeneiskola évnyitóján. Fotó: www.csomor.hu)