Már Kistarcsán is bevezetik az ingatlanadót

Több mint 2 300 önkormányzatnál van kommunális vagy építményadó.

Az ország nagy részen régóta van ingatlanadó, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag, nagy vagy kicsi az adott község, város. Csömörön sok évig nem kellett fizetni ingatlanadót, idéntől azonban már van építményadó.
Az építményadó igazságosabb, mint a kommunális adó: utóbbi összege ugyanaz mindenkinek, függetlenül attól, hogy mekkora házban lakik, az építményadónál azonban a nagyobb házban lakók arányosan többet fizetnek. Magyarországon az SZJA pl. egykulcsos, nincs tekintettel arra, hogy valaki a felső tízezer tagja vagy a legszegényebb rétegbe tartozik.
A térségben az északi részen van építményadó már évek óta: Fóton, Dunakeszin, Gödön, Szödligeten és immár nálunk is. Máshol a kommunális adó a jellemző. Utóbbi kevésbé veszi figyelembe a lakók anyagi helyzetét, lakó ingatlanának értékét (ami, ha nem is egyenesen arányosan, de általában összefügg annak nagyságával), viszont „cserében” általában alacsonyabb összegű egy átlag ingatlannál, mint az építményadó (ez sem igaz mindenütt, mert Versegyházon 33 ezer Ft a fő épület után az adó, továbbá egy garázs után, mindegy mekkora annak mérete, még egyszer 33 ezer Ft, tehát összesen 66 ezer Ft egy átlag ingatlan éves adója a 20 ezres kisvárásban; ez Csömörön 30 ezer Ft körül van).
Csömörön a legrászorultabbak 50%-os kedvezményt kaphatnak, a központi adójogszabályok ugyanakkor egyéb kedvezményeket is adhatnak a megélhetést veszélyeztető helyzet kialakulása esetén.

A térség 23 települése közül 17 helyen van ingatlanadó. A szomszédos Kistarcsán Juhász István polgármester (Fidesz) posztolt saját Facebook oldalán nemrég arról, hogy be kell vezetniük a kommunális adót a helyi ingatlanok után, nyilván a sok központi elvonás miatt. Érvelése igen egyértelmű, ott sem látnak más megoldást a korábbi településműködtetés színvonalának fenntartására.
            Néhány újságcikk az országon végig söprő adóemelésekről:
adóemelés Pest megyében és az országban itt és itt.