Hatalmas kormányzati elvonások az önkormányzatoktól, vagyis a települések kárára

Adóemelési hullám söpör végig országszerte a településeken, ami a helyi vállalkozókat és a lakosokat érinti. Csömörön is. Sok helyen lassan a működőképesség is veszélybe kerül…

Az ingatlanadók emelését, illetve, ahol még nem volt, azok bevezetését az indokolta, hogy 2025-ben különleges eszközzel él a kormány: 100%-os extraprofit adót vet ki a településekre. Ez azt jelenti, hogy ha jövőre az iparűzési adóbevétel magasabb lesz egy önkormányzatnál, mint idén, akkor a teljes plusz bevételt be kell fizetni az államkasszába. Ez azért érinti különösen fájdalmasan az önkormányzatokat, mert a 2013 óta tartó, és 2016-tól felerősödő elvonásokat nagyrészt mindig az iparűzési adóbevétel növekedéséből sikerült valahogy ellensúlyozni, így tudták működtetni a településeket (óvodák, bölcsődék, közvilágítás, szociális ellátás, útkarbantartás, kulturális és sportélet stb.) vagy ebből tudtak kismértékű önerős fejlesztéseket végezni (járda- és útépítések, játszóterek kialakítása stb.).
            2013-ban a lakosok teljes SZJA befizetését központosította az állam (1994-ben még 100%, a 2000-es években még 50%, 2012-ig pedig 8% maradt az önkormányzatoknál); 2013-ban ezen felül elvonták a gépjármű adó 60%-át, 2021-ben már a 100%-át. Eljutottunk oda, hogy egy ideje a helyi polgárok már szinte semmit nem fizetnek a helyi önkormányzatoknak a település működtetéséért – ám az igények és az elvárások persze nem változnak…
A sok elvonás mellett további sarc volt az ún. „szolidaritási-hozzájárulási adó” ami Csömör esetében 2016-ig kb. 40-50 millió Ft befizetését jelentette a befolyt iparűzési adóból, azóta viszont mindez már a tízszeresére (!) emelkedett. Sőt, az idei 450 millió Ft után Csömör önkormányzatának jövőre már 530 millió Ft-ot kell befizetnie a helyben megtermelt iparűzési adóból, és hiába növekedne az összbevétel, a növekedés teljes összegét is be kell majd fizetni (vagyis az 530 millió Ft fölött még több tízmillió forintot).
            Teljesen abszurd helyzetet teremt a törvény más tekintetben is: mostantól egyetlen településnek nem lesz érdeke cégeket telepíteni-vonzani a község, város gazdasági övezeteibe, hiszen azok adója teljes egészében az állami kasszába vándorol. Ami az ottlakóknak jut egy betelepülő üzem vagy pl. hulladékkezelő után, az főként a nagy forgalom, a zaj és a szennyezés…
            Az elmúlt években a helyi vezetés az iparűzési adóbevétel többletének tervezhetetlensége miatt a kis és nagy cégek építmény- és telekadóját növelte folyamatosan, de Fábri István polgármester nemrég megjelent nyilatkozata szerint „(…) mindehhez a további, spórolást szolgáló intézkedések mellett nem lehet csak és kizárólag a vállalkozások (köztük sokszáz csömöri kis- és középvállalkozó) terheit növelnünk, a lakosságnak is részt kell vállalnia a közteherviselésben, természetesen differenciáltan, a szociális szempontokat hangsúlyosan figyelembe véve.”
            Néhány újságcikk az országon végig söprő adóemelésekről:
adóemelés Pest megyében és az országban itt és itt.

          Csömörön is  kiszélesítik a már korábban is kivetett ingatlanadót.
Az adókimutatások szerint az ország településeinek háromnegyedében, 2300 önkormányzatnál már eddig is fizettek az emberek a lakásuk, lakóházuk, garázsuk, telkük (kertjük-udvaruk) után adót. A Csömör közvetlen térségébe tartozó 23 község és kisváros közül 17 helyen volt már korábban is kommunális vagy építményadó formájában olyan egyösszegű befizetési kötelezettségük, amit lakóingatlanjuk után kellett átutalni a helyi önkormányzatnak. A fent említett elvonások miatt lényegében ez az egyetlen olyan közteherviselés, amit egy település lakói a helyi önkormányzat felé fizetnek azért, hogy hozzájáruljanak közvetlen lakókörnyezetük működtetéséhez.

Mennyi lesz az adó Csömörön?
Ezt pontosan még nem lehet tudni, mert a helyi önkormányzat a végleges számokat várhatóan 2025 január végéig határozza meg. Az előzetesen, novemberben elfogadott rendelet alapján annyit azért már lehet valószínűsíteni, hogy ez az összeg kb. a térségi települési átlag környékén lesz. Ez egy nettó 100 négyzetméteres ház, plusz normál méretű garázs és 1000 négyzetméteres telek esetében összesen 35 ezer Ft/év. Az adó két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 30-ig, hasonlóan a most már az államkasszába fizetendő gépjárműadóhoz (utóbbit a kormány is emeli 2025-ben, mint ahogy a gépjármű regisztrációs adót, a cégautó adót és az átruházási illetéket). Fontos, hogy csak az 50 m² fölötti melléképület adózik majd: egy 50 négyzetméteres garázs, házi műhely vagy tároló után évi 9 ezer Ft-ot kell fizetni. Még nagyobb kedvezmény – szemben több önkormányzattal -, hogy azért a telekért, amelyen lakóépület áll, nem kell adót fizetni. Az üres telek viszont a korábbi évtizedekhez képest továbbra is adóköteles.
            A csömöri adórendelet sajátossága, hogy szemben sok más településsel, sávos adózást vezetnek be, vagyis minél kisebb valakinek a háza, lakása, annál kisebb összeget fizet négyzetméterenként: nettó 60 négyzetméterig 250 Ft/m², 60-160 m² között 350 Ft/m², 160 m² fölött 450 Ft/m². Mindezek a számok még csökkenhetnek január végéig, nőni viszont már nem nőhetnek a törvényi előírások szerint. A  legrászorultabbak számára pedig  szociális kedvezményeket is kidolgoznak majd.
            Kedvezmény, országos tendenciák, szociális szempontok, helyi közteherviselés ide vagy oda: egy eddig nem volt adófajta bevezetése nem öröm senkinek, és ha valami, akkor éppen ez nem hiányzik most a csömörieknek, akkor, amikor a csapból is az folyik, hogy mekkora bajban van az ország gazdasága, és hogy milyen drága minden.

Talán mégsem lesz minden annyira rossz a településeken?...
Soha nem volt ilyen erős az önkormányzati összefogás a központi megszorítások visszafogására: pártállásra való tekintet nélkül a fideszes és az ellenzéki, na és a sok civil-független településvezető szinte egyöntetűen lobbizik a legújabb kormányzati intézkedések ellen, hiszen itt már nem „csak” a pénzről van szó, hanem az önkormányzatiság-önrendelkezés és települési működtetés lehetőségének elvesztéséről. A fideszes vezetésű megyei jogú városok szövetsége (MJVSZ) mellett azok az önkormányzati érdekképviseletek is egyfolytában tárgyalnak, tiltakoznak, módosító javaslatokkal élnek, amelyeknek régóta tagja Csömör is: Fővárosi Agglomerációs Társulás, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Magyar Önkormányzati Szövetség. Fábri István csömöri polgármester több szervezetben is aktív szerepet kapott, köszönhetően valószínűleg annak is, hogy az elmúlt években fontos témákban volt aktív a csömöri önkormányzat (iskola államosítása elleni fellépés, járási hatáskörök helyben tartása, védőnői központosítás ellenzése). Hogy lesz-e ezeknek a küzdelmeknek bármi eredménye, talán januárban kiderül…
(Fotó: Csömöri Hírek.)