„Ezt a világot a felnőttek tették ilyenné” Tari Annamária előadása a Z generációról

Mottó: „Csömöri gyerek, sose kesereg, felveszi a hátizsákját, táborozni megy.” Ezt a régi kirándulós csasztuskát ma így éneklik maguk között a csömöri kisdiákok: „Csömöri gyerek, sose kesereg, lecseszi a táskáját és netezgetni megy.”

Tari Annamária: Z generáció, Tericum kiadó, 2011. , 352 oldal, 3170 Ft.

Nagy érdeklődés mellett tartotta meg felnőtteknek meghirdetett Z generáció c. előadását Tari Annamária klinikai pszichológus március 13-án este a művelődési ház nagytermében.

A szakember az előadás elején leszögezte, hogy „ez nem egy internet-ellenes előadás lesz”. Sőt arra biztatta a kamaszgyerekes szülőket, hogy ha szeretnék kontroll alatt tartani gyermekük online életét, virtuális személyiségének alakulását, akkor gyorsan regisztráljanak a Facebook-ra és az ott történtekre próbáljanak meg a lehető legelfogadóbban reagálni, mert mindketten így járnak a legjobban…

A sok példával és tanulságos esettel illusztrált szakmai előadás nem egyszer feszült csendet generált a hallgatóságból, többször megdöbbenést és jó néhányszor derültséget is, hiszen a fiatal pszichológus finom öniróniával beszélt saját, bizonyos értelemben maradinak tartott generációjáról is.

Szó esett a „hétperces gyerekekről”, akikre – egy nemrégiben történt kutatás szívszorító eredménye szerint – mindössze napi hét perc nettó és értékelhető otthoni beszélgetés jut. Mint azt Tari Annamária elmondta: a kamaszok alakuló önismeretéhez elengedhetetlen a visszajelzés. Ezt a visszajelzést egy mai tini például a Facebook-ra kitett fotójára szinte azonnal megkapja. Minthogy azonban a normális emberek többsége nem hibátlan fotómodell, a Facebookon pedig ez a korosztály kíméletlenül kritikus, sokszor kemény és durva visszajelzést kapnak önmagukról – ám ezek szerint még ez is jobb, mint a nagyon kevés, vagy a semmi…

Szülői kérdésre adott válaszában az előadó hangsúlyozta: a legidillibb és legjobb családban is illúzió volna azt hinni, hogy a kamaszkorba lépő gyerekek nem élnek majd egy másik, online életet a Facebookon. A kortárs csoportnak való megfelelés jóval erősebb ebben az életkorban, mint a szülőnek, pedagógusnak való megfelelés. Ám ha a szülő látja, miről zajlik egy-egy „beszélgetés” a közösségi oldalakon, ha azokat a gyerekkel együtt értékelik és „teszik helyre”, akkor nagy baj nem lehet. Ehhez persze ott kell lenni velük a gép előtt és el kell tudni felejteni a „bezzeg amikor mi voltunk fiatalok…” típusú szülői prédikációk kényszeres ismételgetését.

Tari Annamária – bár nem gyerekpszichológus – mégis egész eddigi szakmai életútja alapján elmondható, hogy minden körülmények között gyerekcentrikus. Mint azt többször említette, ezt a világot nem a gyerekek tették ilyenné, hanem a felnőttek. Nem a gyerekek kértek számítógépet és internetet és nem ők alakították ki a fogyasztói társadalmat, amelyeknek viszont már nagyon fiatalon a rabjai lesznek… A felelősség egyértelműen és alapjaiban a felnőtteké.

Az előadáson részt vett az általános iskola pedagógusainak többsége, és a csömöri óvónők közül is többen eljöttek. Jelen voltak a helyi oktatási, nevelési intézmények vezetői, a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője és munkatársai, valamint számos érdeklődő és/vagy érintett szülő és pedagógus – még a környező településekről is.

A szülői szervezésben megvalósult előadást támogatta a Mátyás Király Általános Iskola, a Nefelejcs Művészeti Óvoda, a Csömöri Evangélikus Egyházközség, Winkler Zoltán gyógyszerész és a Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetése és dolgozói.