Szeretlek, te rohadék!

Női szerepek – női sorsok a pincetanyán
Színikritika

Mindenki bánhatja, aki március 11-én szombaton délután 3-tól háromnegyed 4-ig nem a művelődési ház pincéjében nézte/nevette/könnyezte végig a tavaly novemberben Trázsi Erzsébet és Fodor Orsi vezetésével megalakult csömöri felnőtt színjátszókör bemutatkozó előadását. A teátristák (így nevezik magukat) által is írt darab több kis jelenetben mutatott tipikus, sokak számára ismerős életmomentumokat, jellegzetesen női, férfi attitűdöket, sokszor vicces, néha komoly felhanggal.

A szereplők jól érezhetően tettek hozzá az általuk megformált karakterekhez: Makhajda Erikát őszintén megsajnáltuk, hogy elviselhetetlen rendmániája miatt ismét lapátra tették egy amúgy jól működő kapcsolatból. Szabó János jól hozta a mellőzöttségében bánatát alkoholba fojtó férj alakját, Gonda Györgyi pedig inkább mozgásszínházi elemekkel járult hozzá a darab változatosságához.

A társulatban két pár is játszik. Kékes Ani és Kékes László egy mámoros egyéjszakás kalandot mutattak be, ami ugyan jóízű nevetést váltott ki a nézőkből, de a reggel újra egyedül maradó öregedő szexbombával csendesen együttérzett a publikum.

Ángyán Kata egy fergetegesre sikeredett szerelmi nagyjelenetben mondhatta ki a „mindegyik csak azt akarja” mondatot, ráadásul az életben is a párját „alakító” Schmidt Richárdnak. Mindkettőjüknek kitörő taps volt a jutalma…

Két különböző élethelyzetű nő kávéházi beszélgetésében Ferbert-Vadász Ágnes és Pintér Brigitta tolmácsolásában hallhattuk, hogy miről beszélgetnek, és a kiszólás technikájával azt is, hogy mit gondolnak valójában egymásról. Nem lepődtünk meg, hogy a kettő nem teljesen azonos…

A sokszor az élet sablonosságait, a párkapcsolatok buktatóit felvonultató jeleneteket egy páratlan audiovizuális irodalmi élmény zárta: Ó. Kovács Ibolya nyugodt-szép hangon olvasta fel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplórészletét. Ebben Mik és alkalmi szerelme, Judit nyíltan felvállalt kapcsolatának elviseléséről ír. A felolvasást korabeli filmrészletek és archív felvételek vetítése kísérte a hangulathoz nagyon eltalált zenei aláfestéssel.

A csömöri teátristák bebizonyították, hogy elegendő gondolatisággal lehet minimális díszlettel és jelmezzel is igazi színházi hatást elérni. A láthatóan nagyon lelkes szereplők színészi teljesítménye amatőr létükre is élvezetes, ripacskodás-mentes és hiteles volt. Irány a nagyszínpad!
 
T. Á.

Fotók: Vargosz, Klacsán Péter
 

További információk a társulatról:

(Katt a képre!)

Hozzászólok