A Benes-dekrétum és Csömör

Csömörön igazán élő a szlovák néphagyomány, a múlt szomorú politikai öröksége már szinte alig érződik a hétköznapokban.
 
Az évezredes magyar-szlovák/szlovák-magyar együttélésre a leginkább tragikus csapást a hatvankilenc évvel kiadott, 1945. augusztus 2-i, 33. Benes-dekrétum hozta. Akkoriban már zajlottak a kassai kormányprogramnak megfelelően elindított perek magyar közéleti személyiségek és egyszerű gazdálkodók, értelmiségiek ellen, és elindult a szudéta-németek hárommilliós népességének kitoloncolása is. Mivel a nagyhatalmak nem engedték meg a magyarság kitoloncolását, a lakosságcsere korlátosabb formájával kellett beérnie a (szláv) nemzetállami őrületbe belefeledkezett cseh politikai vezetésnek. Ezt támogatta a Szovjetunió erőszakos térfoglalása. A hatalmi-nacionalista érdek összehozta a csehszlovák polgári és szovjet kommunista rezsimet, aminek egyik legabszurdabb fejleménye Esterházy János gróf, a következetes náciellenes és zsidókat mentő parlamenti képviselő bebörtönzése, elhurcolása, volt.
         A 33. dekrétum állampolgárságtól való megfosztást, járandóság-megvonást és ténylegesen vagyon-vesztést jelentett. A magyar nyelv használatát megtiltották a hivatalos életben, magyarok nem mehettek egyetemre, egyesületeiket betiltották. A magyarországi szlovákok körében agresszív toborzást indítottak annak érdekében, hogy mind többen költözzenek Szlovákiába, hiszen a szovjet támogatással kikényszerített lakosságcsere-egyezmény értelmében annyi magyart toloncolhattak ki, amennyi szlovák jelentkezett. Az itthoni szlovákok jelentős része azonban hűséges maradt településéhez és az országhoz, amiben élt. Ezért tömegesen nyilvánítottak háborús bűnösnek szlovákiai magyarokat, akiket erre hivatkozva szintén elűzhettek. A vagonok 1946 tavaszán indultak el, személyes tragédiák tízezreit okozva a családokban.
         A Benes-dekrétumokat Csehország mindeddig nem vonta vissza, az óvatos német és erőteljes amerikai fellépéssel is dacolva. 2005-ben az akkori cseh kormány bocsánatot kért a jogsértésekért, de például Vaclav Klaus Európa-szkeptikus egykori államfő még ezt is élesen bírálta.
         Az ötvenes-hatvanas évek lopkodó-asszimilációs magyar kormánypolitikája eredményeképpen a Magyarországhoz kötődő szlovák nemzetiségiek kulturális-etnikai identitása meggyengült. A rendszerváltozás után garantált kisebbségi jogok és a kultúraőrzés civil mozgalmai felélesztették a szlovák hagyományokat. Most mutatkozott meg, hogy a szlovákok és magyarok között harmonikus és mindenkinek örömöket hozó együttélés valósulhat meg, ha a nagypolitika nem szól bele, nem játszik rá a szított ellenségeskedésre.
       
         Csömör az egyik legjobb példája a szlovák-magyar együttélés értékeinek, közösség-építő erejének, az erőszakos nemzetállami kényszerek alóli megszabadulásnak a szeretet, a békesség és az értékek tisztelete jegyében. Szerencsére az időseknek a régi szomorú emlékekből származó félelme is alábbhagyott, hiszen néhány éve még sokan féltek a nemzetiség „hivatalos” vállalásától (bár szokásaikban, öltözetükben, nyelvükben mindig büszkén vállalták származásukat), ma már viszont a település az országban a harmadik (!) a szlovák nemzetiségi önkormányzati választásra magukat regisztráló polgárok száma alapján összeállított listán. Ebben nagy szerepe van a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat, illetve a Furmicska Néptánc Egyesület lelkiismeretes és kiváló hagyományőrző és közösségépítő munkájának. Szabó Erzsébet, a szlovák önkormányzat elnöke így vélekedik erről: „A szlovák származású csömöriek magyarnak vallják magukat, de emellett büszkén vállalják és őrzik szüleik tót hagyományait.”
         (Az összefoglalás Szakra László történész monográfiája alapján készült: Szarka László: A szlovákiai magyarok kényszertelepítéseinek emlékezete 1945-1948, Visszaemlékezések, tanulmányok és dokumentumok 2003)
 
A Csömöri Tót Hagyományok Házában (Gorkij fasor) igen gazdag képkiállítás tekinthető meg a régi csömöri családok életéről, a közösségi eseményekről. Ezenkívül virtuális barangolásra is van mód a szlovák nemzetiségi önkormányzat honlapjának képarchívumában:
http://www.csomoriszlovakok.eoldal.hu/fenykepek/csomori-archiv-fotok/
 

Hozzászólok

CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.