Lesznek-e csömöri FIDESZ jelöltek az önkormányzati választáson?

Az országos médiából megismert adatok szerint idén jóval szűkebb körű a kormánypárt jelöltállítási felkészültsége az önkormányzati választásokra, mint korábban. Csömörön is ezt tapasztaljuk.
 
         Sohasem fordult elő korábban, hogy néhány nappal az ajánlóívek elindítása előtt még mindig ne ismerhettük volna a jobboldali jelölteket. A polgármesteri jelölésről is csak néhány hete volt rövid ideig szó a helyi fideszes internetes oldalon, de azóta ez a cikk is eltűnt onnan, minden indoklás nélkül. A települést vezető civil egyesület polgármestere már nyár elején bejelentette újraindulását, a civil képviselői csapat pedig már lassan egy hónapja teljes és nyilvános.
 
         Nem tudni, hogy mi a magyarázat erre a fideszes bizonytalanságra: a megfelelő csömöri jelöltek hiánya; az egyre problémásabbnak látszó gazdasági-politikai összefonódások napvilágra jutása; vagy a sorozatos helyi politizálási melléfogások (lehallgatási fiaskó, „országzászló”-lobogtatás, kétes megítélésű iskolai nyomulások, „Rubeola-gate”)? De talán az is szerepet játszhat a helyzet kialakulásában, hogy az elmúlt egy év országgyűlési, illetve európai uniós választási eredményei szerint a csömöri fideszesek az egyik leggyengébb eredményt érték el a térségben. Tekintsük át, mik is az előzmények! Íme, egy kis helyi elemzés.

 A csömöri Fidesz a leggyengébb a térségben

 Májusban európai uniós választásokat tartottak, októberben önkormányzati választás lesz. Országosan szárnyal a kormánypárt, Csömörön viszont 2010 óta mélyrepülésben a helyi szervezet.
 
Az önkormányzati választások eredményei, különösen nagyobb településeken, nagyközségekben, városokban, sokat elárulnak a helyi pártszervezetről, főként pedig az azt alkotó személyek elfogadottságáról, hitelességéről és közéleti munkájáról. Ebben az összevetésben a csömöri Fidesz minden képzeletet alulmúlóan teljesít lassan egy évtizede.
 
Nézzük a számokat!
A környező településeken, még ott is, ahol civil többség jellemzi az önkormányzati képviselő-testületeket, érdemi a fideszesek jelenléte.
 
Kistarcsán 2010 óta a FIDESZ-KDNP jelöltje, Solymosi Sándor a polgármester, a 12 fős képviselő-testületben pedig 7 fő kormánypárti képviselő ül.
Mogyoródon 2014-ig kormánypárti vezető volt, 5 éve viszont már Paulovics Géza független polgármester a településvezető. Ám ő egyúttal a mérleg nyelve is a testületben, hiszen a 4 független képviselő mellett 4 fő FIDESZ-KDNP-s található.
Fóton időközi választást is tartottak az utóbbi években. Jelenleg a FIDESZ-KDNP képviseletében Bartos Sándor a polgármester, a 12 fős képviselő-testületben 8 fős a kormánypárti többség.
Budapest XVI. kerületében Kovács Péter, FIDESZ-KDNP-s politikus, korábbi országgyűlési képviselő 2006 óta vezeti a kertvárost. A 18 fős testületben 13 fővel biztos többséget alkotnak a kormánypárti képviselők.
A Csömörrel legszorosabb rokoni szálakkal rendelkező Nagytarcsán a 6 képviselő közül 4 függetlent és 2 FIDESZ-KDNP-s találunk, továbbá a polgármester, Rimóczi Sándor Vilmos szintén FIDESZ-KDNP jelöltjeként lett a település vezetője 2010-ben és 2014-ben is.
Végül Kerepes: formálisan csak az előző ciklusban volt FIDESZ-KDNP-s jelölt a testületben, ám a sajátos helyi politikai helyzet lényege, hogy a képviselők között többséget alkotó Összefogás Kerepesért Egyesület hivatalosan is a FIDESZ-KDNP-vel szövetségben indult a legutóbbi, 2014-es választáson, mint ahogyan a polgármester Franka Tibor is, aki országosan ismert MIÉP-es, majd Jobbikos politikus volt.
 
És mi a helyzet Csömörön? Az elmúlt két választás eredménye nem csak térségi összehasonlításban jelenti a mélypontot a helyi FIDESZ számára, hanem tényszerűen megállapítható: a szervezett csömöri jobboldal történetében az elmúlt 9 év a legsikertelenebb időszaknak tekinthető. Az 1990 óta folyamatosan meggyőző többségben lévő jobboldali-konzervatív jelöltek 2010-ben szinte teljesen kikerültek a helyi önkormányzatból. A Csömöri Civil Egyesület 9 évvel ezelőtti tarolása pedig 2014-ben, már a jelenlegi elnök, Baczkó Norbert vezetése alatt, látványosan megismétlődött. Mindössze egy fideszes támogatott, a körzeti orvos dr. Hülitzer Katinka került be a testületbe, ám hivatalosan ő is civil egyesületi jelöltként, és akinek szavazatszámát a Baczkó-féle körben való indulás egyértelműen „lehúzta”, hiszen korábbi függetlenként való indulásakor nagy fölénnyel nyerte a képviselői választást (ő most már nem is indul újra a választáson a fideszes csapattal). Árulkodó az is, hogy a népszerű doktornő után következő, második legjobban szereplő (a testületbe azonban már nem bejutó) Agárdi Mihály szintén a jobboldal régi, sikeres generációjának volt a tagja. Sőt, a kormánypárt helyi vezetőjénél 2014-ben még a leggyengébben szereplő civil egyesületi jelölt is több szavazatot kapott - hogy az összes többi fideszes egymást alulmúló eredményeiről ne is beszéljünk.
 
Az alábbi táblázat a kormánypárti-jobboldali pártok 1990-2014 közötti eredményeit mutatja a helyhatósági választásokon.
 
Önkormányzati választások eredményei Csömörön – jobboldali-konzervatív pártok jelöltjei, hivatalos támogatottjai a képviselő-testületben (fő, 1990-2014)

Választási évek: 1990: 7 fő, 1994: 9 fő, 1998: 10 fő, 2002: 6 fő, 2006: 10 fő, 2010: 0 fő, 2014: 1 fő.

A Fábri István polgármester által vezetett Csömöri Civil Egyesület egymást követő két választáson elért, országos viszonylatban is kiemelkedő eredménye a helyi civilek igen komoly erejét, szervezettségét mutatja. Ez azonban minden bizonnyal csak az egyik összetevője a helyi, szervezett jobboldal (és a többi pártpolitikai erő) sikertelenségének. Anélkül, hogy a csömöri Fidesz-szervezet válsága okainak részletes elemezésére vállalkoznánk, mindössze egy, a pártalapszervezet és holdudvara személyi rekrutációs bázisának feltűnő változására hívnánk fel a figyelmet. Ennek lényege, hogy amíg az 1990-2010 közötti időszakban ezt a politikai csoportot döntően a településen széles körben ismert, társadalmilag beágyazott, a helyi faluközösség által hosszú évek, évtizedek óta respektált életúttal rendelkező személyiségek alkották, addig 2010 után egyre inkább vagy kevéssé ismert-elismert, vagy bizonytalan megítélésű emberek kerültek túlsúlyba. Az utóbbi egy év szervezeti változásai, a lassan kikristályosodó személyi összetétel alapján úgy tűnik, hogy ezek a folyamatok még erősödtek is, ami tovább ronthatja a helyi Fidesz-körüli csoport települési elfogadottságát, és ezzel összefüggésben tagjainak-jelöltjeinek közéleti sikerességet.
         Néhány nap múlva kiderül, találnak-e az utolsó pillanatokban megfelelő számú, helyi teljesítménnyel rendelkező jelölteket a helyi szervezők, vagy „importálással” igyekeznek megoldani a zavart?
(Címlapképünkön a helyi FIDESZ 2014-es választási irodája egy korábbi festékbolt helyén, az épület falán a Szeretlek Csömör logó.)
 

Hozzászólások

Tisztelt névtelen szerző! Nem foglalkozom politikával, sosem szoktam részt venni a kampányokban, most sem ezzel a céllal írok. Csupán egy statisztikus vagyok, ilyenformán rettentően bosszant, mikor egy cikk írója tényeket közöl, de vagy nem tud számolni, vagy nem vesz 5 perc fáradtságot, hogy utánanézzen annak amiről ír! Több, mint 40 éve élek csömörön, mindig követtem a választásokat, így a cikk olvasásakor azonnal felmerültek emlékeim a korábbi évekből, melyek szerint más eredmények rémlettek. Vettem hát a fáradtságot, és megnéztem (tényleg nem volt több, mint 5 perc) az adatokat. Szerintem: 1998-ban 8 párttámogatott (FKGP-KDNP-MDF-MIÉP-Magyar út) jelölt lett képviselő (Vella Nándor, Krizsán Pál, Agárdi Mihály, Harmath Józsefné, Korda Károly, Szekeres János, Weckermann Sándor, Deák Miklós). Ezen kívül 4 független jelölt (Dr. Aszalós György István, Mervald Mihály, Gubek Mária, Agárdi István), valamint 1 helyi (nem párt-) támogatott (Dr. Szilágyi István Kertbarát kör-Báló L.K.E.-Váll. Cs. E.) került be a testületbe. Bárhogyan próbáltam számolni ebből nem jött ki a leírt 10. 2002-ben 5 párttámogatott (Demokrata kör) jelölt lett képviselő (Vella Nándor, Bagyánszki Zsolt, Agárdi Mihály, Deák Miklós, Krizsán Pál) Ezen kívül 7 független jelölt (Mervald Mihály, Dr. Aszalós György István, Dr. Szilágyi István, Fogd József, Tihanyi Ferenc, dr. Fogd Mihályné, Gubek Mária), és 1 Nagycsaládos támogatott jelölt (Ritter Judit) került be a testületbe. 2003-ban a két körzeti orvos kiválásával két újabb párttámogatott jelölt (Kósa István, Korda Károly) lett képviselő. Így már 7-en lettek, de valahogy sem az 5, sem a 7 nem 6. Lehet átlagot számolt a szerző? Továbbá a „Az alábbi táblázat a kormánypárti-jobboldali pártok 1990-2014 közötti eredményeit mutatja a helyhatósági választásokon.” mondat teljes zavar, hiszen ezen időszakban legalább 3 ciklusban baloldali kormányzás folyt Magyarországon, így ezt meg sem próbálom elemezni.  A záró bekezdésben az országos viszonylatba helyezett csömöri civil eredményről korábban (9 és 5 éve) már volt komment, hogy miért nem igaz ebben a formában, így ezt sem elemzem. Gondolom, jól esik időnként felhozni, hiszen szokták mondani a győzelmet nem kell magyarázni, ezzel egyet is értek. Teljes írásom a cikk lényegén nem változtat, mert valóban jól kimutatható a tendencia, hogy a jelenlegi polgármester 2010-re elérte a változást, és az a választás volt a fordulópont Csömörön. De a pontatlanság az pontatlanság…

Én kifejezeten boldog vagyok, hogy Csömörön gyakorlatilag nincs pártélet. Attól meg Isten óvja a nagyközséget, hogy a képviselő-testületbe akár csak egyetlen fideszes is bekerüljön.

Tisztelt Hozzászóló („Kétcsömöri”)! Köszönjük részletes hozzászólását és hogy ennyire alaposan utánanézett az írásban szereplő adatoknak! Néhány megjegyzés az Ön által leírtakhoz. Az 1998-as választásnál úgy tűnik, hogy a 14 fős képviselő-testületnél nem vette figyelembe a polgármestert, holott az mindig tagja a testületnek, mert ő, a választási törvény szerint, egyúttal települési képviselői is és természetesen ugyanúgy szavazati joggal bír (pl. Romániában nem így van, ott nincs szavazati joga a polgármesternek a helyhatóságokban). A polgármestert ezért a statisztikánkban mindig szerepeltetjük, természetesen, hiszen anélkül nem is értelmezhető a testületi összetétel. Ebben az esetben vele együtt 9 pártjelölt (jobb oldali-konzervatív- kormánypárti) került a testületbe, ami valóban nem 10, így ha nem is kettőt, de egyet tévedtünk, amiért elnézést kérünk! Az Ön leírásában azonban van két további pontatlanság. Az egyik, hogy dr. Szilágyi István nem „helyi támogatott” volt, hanem helyi (szervezeti) jelölt (Kertbarát Kör-Báló Lipót Egyesület, vállalkozók Csömöri Egyesülete). A másik, hogy formálisan ugyan 4 független jelölt jutott be a testületbe, de az egyik (Mervald Mihály) hivatalos egyesületi támogatottként indult (ugyancsak a kerbarát-Báló Lipót-vállalkozók közös alakulata által). Erről a Csömöri Hírmondó 1998/10. számának 20. oldalán maga ír a képviselő. Az oszlopdiagramunk címében a jelölteket és a hivatalos támogatottakat egybe számoltuk. A 2002-es választásnál ugyanúgy nem számolta bele a polgármestert a statisztikába, így helyesen szerepeltettük, hogy 6 konzervatív-jobboldali párt támogatott került a testületbe. A két független körzeti orvos kiválásával 2003-ban pedig két párttámogatott jelölt (Kósa István és Korda Károly) került a testületbe, így számuk 8 főre nőtt (a mi statisztikánkban szándékosan az eredeti,2002-es választási eredmény szerepel), ami a jobboldali pártok akkori nagyobb dominanciáját mutatja. A grafikon címében a „kormánypárti-jobboldali pártok” megfogalmazás esetében jogos a kritika,szerencsésebb lenne a „jobboldali-konzervatív” jelző, de a hazai politikai-ideológiai zűrzavarban valószínűleg nem találnánk általánosan elfogadott megfogalmazást. Az országos viszonylatba helyezett civil eredmény úgy véljük, minden tekintetben megállja a helyét. Egyrészt, mert a kis listás települések közül az országban második-harmadik (2010, 2014) legnagyobb Csömör esetében a szinte abszolút civil képviselő-testület mindenképpen különleges, ekkora települések közül csak néhány esetében találkozunk ilyen civil dominanciával a testületekben. Másrészt, ha már statisztika, íme, az országos választási iroda honlapján elérhető két adat: 1. A Csömöri Civil Egyesület a jelölő szervezetek jelöltjeire leadott szavazatok alapján országos összehasonlításban a 27. (!) helyet szerezte meg, beleértve az országos hatókörű pártokat, 10 426 szavazattal, és mindössze 15 civil szervezet található előtte, amelyek döntő többsége lényegesen nagyobb településen indult (Szeged, Budaörs stb.), vagyis eleve sokkal több szavazópolgár szavazhatott rá. A 2014-es választáson pedig még kiemelkedőbb eredményt ért el az egyesület, hiszen az összes jelölő szervezet közül, az országos hatókörű nagy pártokat leszámítva, csak a Somogyért nevű, megyei hatáskörű szervezet ért el jobb eredményt a több száz szervezet közül. A CSCE jelöltjeire leadott 14 253 szavat tehát abszolút értelemben is kiemelkedő, hiszen más civil szervezetek vagy lényegesen nagyobb településeken vagy több településen sem tudtak jobb eredményt elérni. A Szerkesztőség

Tisztelt Szerkesztőség! Szakmai érdeklődés miatt sok választás adatai őrzöm saját adatbázisban, így ténylegesen kb. 5 percet töltöttem az adatgyűjtéssel, nem is foglalkoztam volna vele, ha emlékeim nem más eredményekről szóltak volna, mint a cikkben idézettek. További pontosítás érdekében viszontválaszolok, újabb 5 perc elemzés után :). A cikket sikerült újabb pontatlanságokkal megtoldani válaszukban! Önök a hozzászólásban képviselő testületi tagként tekintenek a polgármesterre is. Ez bizonyos (főleg működési) szempontok szerint igaz is, erről részletesen az önkormányzati törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény) rendelkezik. Ám választási szempontból ez nem így van, nem véletlenül választjuk teljesen külön a polgármestereket a képviselőktől (külön lapon, akár időközi választáson külön időpontban is történhet). Az önök által említett választási törvény (2010. évi L. törvény), semmilyen paragrafusa nem ír ilyeneket, és mivel a cikk teljes mértékben a korábbi választásokról ír véleményem szerint szerencsésebb lett volna ezt választási szempontból elemezni. Valamint ha már érvként azt hozták fel, hogy a polgármester is beleszámított az önök összesítésében az eredménybe, hogyan maradhatott ki abból 1994-ben Bátovszki György, hisz abban azt gondolom egyetértünk, hogy ő a jobboldali pártok (FKGP-KDNP-MDF-MIÉP) támogatásával is lett polgármester (mintegy 80%-os eredménnyel). Az én pontatlanságomat is említi az 1998. évi eredmények esetében, arra hivatkozva, hogy Dr. Szilágyi István és Mervald Mihály is számításba esett támogatottként cikkük megírásakor így lett 10 az eredmény. Nos, ebben az esetben akkor ismét kifelejtette a polgármester jelöltet, akivel együtt már 11! Nekem sokkal jobban szemet szúr, hogy az oszlopdiagram címére hivatkozik, mely szerint „Önkormányzati választások eredményei Csömörön – jobboldali-konzervatív pártok jelöltjei, hivatalos támogatottjai a képviselő-testületben (fő, 1990-2014)”, válaszában pedig ezek szerint a fentebb említett két képviselő esetében a Kertbarát kört, és a Vállalkozók Csömöri Egyesületét jobboldali-konzervatív csoportnak tekinti (az eredeti cikkben egy sorral feljebb pedig kormánypárti-jobboldalinak). Nekem ez sem stimmel, de szerintem az érintett szervezetek is erősen tiltakoznának. A 2002.-évi választások esetében, önnek saját logikája szerint szerintem számolnia kellett volna Ritter Judittal, mert véleményem szerint a nagycsaládos országos egyesület támogatása említendő, ha figyelembe vette korábban helyi kertbarát kört, mint támogató szervezetet. Látja a 2006.-évi eredményeknél én sem voltam elég alapos, mert a diagramjuk alapján itt is csak a polgármester figyelembevételével helytálló a számítása, és ezt első hozzászólásomban nem említettem. Szerencsére nem szoktam írni cikkeket.  A válasz utolsó részében említett Civil Egyesület eredményeit taglaló fejezethez, továbbra is annyit tennék hozzá, hogy igen kimagasló, de nem páratlan. Ez jól használható mindenféle kampányokban, ezzel semmi gond sincsen. Mégis megjegyezném, hogy válaszában szavazatszámok szerint emeli ki az elért eredményt, ami sosem jó, hisz nem nagyon talál az országban két azonos lélekszámú települést, így ez ebben a formában formális, jelentéktelen adat. Összehasonlítás alapját csak százalékos eredmény képezheti, és én ezt jegyeztem meg, hogy anno találtam azonos/hasonló eredményt elért szervezeteket, de az már régi mese, amiről 5 és 9 éve folyt értekezés és gratuláció, most márt semmi jelentősége szerintem, csak megemlítettem. A lényeg részemről továbbra is: a pontatlanság az pontatlanság…

http://csomorihirek.hu/CSH-Onk.eredmenyek-2019.okt.14

Hozzászólok

CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.