Nemzeti ünnep a nagyközségben

Március 14-én este rendezték a községi ünnepséget Csömörön az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Érdekességekről írunk….
 
Régóta kialakult rend szerint zajlott a helyi ünnepi megemlékezés, közte az utóbbi években meghonosított elemekkel. A megemlékezésről a www.csomor.hu és a Csömör Aktuális számolt be, ezért mi inkább néhány érdekességet emelnénk ki.
            A Petőfi emléktáblánál koszorúzással kezdődő rendezvényen először színesítették a programot a Majorszegiligetnél található Favorit lovarda hagyományőrző lovas huszárai.
            A civil önkormányzat 2012-ben „vezette be”, hogy a március 15-i ünnepen adják át a település legnagyobb elismerést jelentő díjait. Addig ez az október 23-i megemlékezéseken zajlott, de az utóbbi időkben már csak szabadtéren, a Gloria Victis Emlékműnél van közös önkormányzati-alapítványi ünnepség október 21-én, a művelődési házban kulturális emlékműsort szerveznek október 23-án.
            Idén Csömör Díszpolgára kitüntető címben részesült dr. Bándi Gyula, a nagyközségben lakó „zöld” ombudsman helyettes, helyi katolikus egyháztanácsi elnök, és Szabó Erzsébet, szlovák nemzetiségi önkormányzati elnök, hagyományőrző. A Csicsörke és a Furmicska néptánc együttesek 2014-es kitüntetése után másodszor fordult elő, hogy egyszerre két szervezet is Csömör Községért emlékérmet vehetett át: a Csömöri Állatvédő Civil Szervezet és a Csömöri Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Aki ott volt, a Tormay-Lesták Mária alpolgármester által elmondott méltatások utáni nagy-nagy tapsokból kikövetkeztethette: mind a díszpolgárok, mind az emlékérmesek komoly társadalmi megbecsülésnek örvendenek a településen.
            25 éve annak, hogy először ilyen kitüntetéseket adott át a helyi önkormányzat. A jubileum alkalmából Bátovszki György korábbi, és Fábri István jelenlegi polgármester a színpadon méltatta az immár több mint 50 emlékérmest és több mint 30 díszpolgárt, akikről külön kiadvány jelent meg az alkalomra.
             A polgármesteri ünnepi beszéd érdekes eleme volt egy 1898-ból származó régi, csömöri képviselő-testületi jegyzőkönyv ismertetése. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére megtartott akkori díszgyűlésen döntöttek arról: az addigi Evangélikus utcát a forradalmi költőről Petőfi Sándor utcára nevezik át. Egy-két évtizede is „evangélikus sor”-nak hívták a régi csömöriek az utcát, mert a tősgyökeres családok itt mind evangélikusok. Fábri István ünnepi beszédei egyébként gyakran tartalmaznak kifejezetten helyi vonatkozású mondanivalót.
            A csömöri általános iskola nyolcadik osztályosainak műsora igazi különlegesség volt: a színvonalas előadás a nők szerepét és küzdelmeit mutatta be a forradalmi időszakban. A 15 perces zenés darabot megtekintve bepillantást nyerhettünk a híres és kevésbé híres forradalmárok szerelmi életébe, a női egyenjogúsítási törekvésekbe, de azt is megtudhattuk, hogy a szabadságharc idején a hölgyek varrták a kokárdákat és a nemzeti színű zászlókat.
            Március 15-ére is maradt érdekesség, bár ma már talán ez nem is olyan különleges hír: egy közel 20 kilométeres gyalogtúra keretében a civil önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a Csömöri Civil Egyesület képviselői elzarándokoltak Isaszegre, ahol koszorút helyeztek el a térség legjelentősebb szabadságharcos emlékművénél, a Honvéd szobornál. Idén több kutyasétáltató túrázó is csatlakozott a dr. Katona Péter jegyző által vezetett csapathoz. Ezt a kezdeményezést 8 évvel ezelőtt indította útjára a civil önkormányzat.